Furcsa, minden ember be van zárva, térben, és időben, a lelke meg szárnyalni képes. Szárnyak és tündérfátyol nélkül. Én is be vagyok zárva, ülök a saját kristálypalotámban, térdemre hajtott fejjel, felhúzott lábakkal, ott legbelül, és fizikailag érzem a hiányod. Mert egyedül vagyok.

Gondolkodtál már azon, mért vagyok veled ilyen? Semmivel sem lettem ezáltal boldogabb nálad, sőt... De ez a helyes részemről.
Mindenütt velem vagy. Ha tudnád, amit nem...