Lélekpár

"Mindenkinek megvan valahol a párja, kivel találkoznia kell ahhoz, hogy megszépüljön az álma, hogy ünneplőbe öltözhessen a lelke,hogy teljes legyen az élete, kinél viszonzásra talál érzelme."

És ez valóban így van azt hiszem.És az ember annyiszor hiszi,vagy nem is tudom,inkább csak reméli,hogy azt az embert találta meg,akit a sors neki szánt párjául,aki elkíséri a sírig.Mert igen,valahol mind erre vágyunk.És próbálkozunk,még akkor is,ha valahol a lelkünk mélyén érezzük,nem Ő az,akkor is,ha sokadjára esünk egy hatalmasat,nem adjuk fel.Felkelünk és keresgélünk tovább,hogy érezzük azt az érzést,ami feltüzel,ami porig éget.És közben remélünk,és hiszünk.

Reméljük azt, hogy Mellete most ünneplőbe öltözik a lélek ,örül minden percnek,minden ölelésnek és csóknak.És örül annak,hogy ez az érzés viszonzást talált. Mert ez lényeges..kell,hogy a szem is szeresse amit lát,a test se tudjon ellenállni,a lélek pedig, úgy érzi: párra lelt